Mit tanult a szerző?

Aki könyvet ír, író. Nem csak "nagy tanítók" és mesterek írnak könyveket. S nem csak azok mesterek, akik könyvet írnak. Betty barátnőm tanított meg pl. arra, hogy érdemes függetleníteni magunkat a "beszélő" személyétől, tehát antipatikus embertől is kaphatunk fontos, aktuális információkat. Ha a szemünkben egyszer csak "hitelét veszti" egy ember, félő, hogy teljesen lezárjuk magunkat tőle és így azt az egy mondatot sem fogjuk meghallani, ami éppen nekünk szól(na). Nos, ezt az egy mondatot mástól is megkaphatjuk, de mi van, ha éppen nincs raktáron "más"? Oly rövid az élet... Vannak értelmesebbek, vannak hitelét vesztettek - minden tükör, minden egy.

Re: Re: Re: Az Igazság nyomában

Mit tanult a szerző a konyv megirása alatti evekben, ha most is ott tart, hogy egy erzelmi krizistől várja az ihletet / motiváciot?!
Nem arrol szól ( t) tudatossága hogy legalább ő fuggetlenedni tudott minden érzéstol? Nagy tanitók, mesterek azért irtak konyveket, hogy továbbadhassák tudásukat, melyre mint isteni ajándékra, adományra tekintettek, nem rémlik hogy barmiféle személyes krizis - elutasitás inspirálta volna őket...Hitelét vesztett az irás- a szerző.
Vajon a kozosségi oldalak értelmesebb érdeklődőinek mikor tunik fel?

Re: Re: Az Igazság nyomában

Kedves Pomponlány! Mindenképpen az a terv, hogy folytatom az írást. Bár egyenlőre nem történt semmi olyan érzelmi tragédia, amiből ihletet tudnék meríteni. Mióta elkezdődött az írás kiegyensúlyozott és harmónikus vagyok. Várok az ihletre, írni erőszakból nem lehet, csak szerelemből. Nem, nem vagyok vele azonos.

Re: Az Igazság nyomában

Mi a következő lépés e könyv után, újabb?És hol tart most a szerző, ő maga boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus ember?Azonos egyébként a Szerelem, szeretet, gondolatok c könyv Szabo Istvánjával?Más stílus, de hátha. Ez utóbbi mélyebben hatott.

Re: Parkolóórák igazságszolgáltatása

Nem vitás! Nincsenek véletlenek. Van egy szép idézet, valahogy ez jár most a fejemben, kicsit enyhítve az élét ennek a témának:
"A békés harcos élete és gyakorlata maga a tett. Az hogy hasznos mások számára. A szellem szemében kevés dolog számít. Amit adsz, azt kapod. A cselekvés megértés. És bármit meg tudsz tenni, ha megvan hozzá a kedved és a bátorságod.
Természetesen követünk el hibákat. Így tanulunk. Mindannyian képzésben vagyunk.
Az Élet nehéz tud lenni. Micsoda alkalom! A fény inspirál bennünket mikor minden rendben van és kényelmet ad miközben zavarodottak vagyunk.
A szellemhez fordulunk segítségért, mikor megremegnek az alapok, és azt látjuk, hogy éppen a szellem rázza az alapokat.
Én nem vagyok különleges. Mindannyiunknak megvan a maga Szókratésza. Ő a magasabb énünk. Tehát hagyd, hogy a benned rejlő legjobb vezessen bennünket.

Kívánok erőt az utazáshoz, a távolság nélküli utazáshoz, melyen együtt utazunk."

Parkolóórák igazságszolgáltatása

Devecserben a vörös iszap ár "igazságszolgáltatása" durvább volt, mint a fővárosi parkolórák/érmék és -őrök igazságosztása. Szerintem ezek a jelek az életünk kereteinek, erőforrásainak körültekintőbb felhasználására hívják fel a figyelmet. Erőforrás itt az idő (mikor jár le a parkolóóra, időben odaérni), a pénz (legyen nálam elég pénz/a telefonomon elég egység) és a koncentráció (megfigyelem, megtervezem a tennivalóimat). Lehetne durvább is, de azt ne azért várd meg! :-)

Re: Re: Az Igazság nyomában

Jól hangzik. Tegnapi napom azthiszem pontosan ennek a jegyében telt. Az utóbbi hetekben háromszor is megbüntettek parkolásért, pedig mindig bedobom az órába a pénzt, kivéve, amikor elfelejtem vagy amikor nagyon sietek, nincs apróm, és tudom, hogy nem sokáig maradok. Szóval tegnap nem kevesebb, mint fél óráig kerestem parkolóhelyet, majd leparkoltam és elindultam a célom felé. Nem vettem parkolójegyet, mert elmúlt 6 óra. Később a biztonság kedvéért megnéztem egy parkolóórát, hogy valóban 6 óráig kell-e fizetni. Hát kiderült, hogy nem. Na, akkor rohanás vissza, nehogy megbüntessenek, kerékbilincset tegyenek fel, stb. volt már ilyen is ugyanis és nem kellemes élmény. Nem volt rajtam kabát és meg is voltam fázva, meg amugy sem volt jó napom, de ilyenkor nem számít, rohantam. Végül szerencsére se bilincs, se büntetés. Indulok az automata felé majd kiderül, hogy csak tízezresem van, a telefonomon pedig nincs annyi pénz, hogy a pofátlan mértékű kezelési díjat és parkolási díjat egyben kifizessem. Nincs más választás, elindulok a reménytelen utamra, hogy felváltassak egy tízezrest, persze közben nem túl messzire jutva az autótól, nehogy megbüntessenek, és közben azon stresszelve, hogy már fél órát késtem a megbeszélésemről. Végül sikerült felváltani! Összesen másfél óra alatt jutottam az Árpád hídtól az Oktogonhoz a parkolást belevéve! Mindenesetre tudtam, hogy ezúttal különös figyelemmel kell eljárnom, mert már háromszor is megbüntettek, és ezek természetesen jelek. Közben pedig nagyon kedves emberekkel találkoztam, tényleg csak azért nem segítettek, mert egyszerűen nem volt a kasszában annyi pénz. Meg is mutatták. Visszafelé menet úgy 10-15 autót láttam mikuláscsomaggal. Ez lenne vajon az isteni igazságszolgáltatás? Elég durván süllyedt le az anyag szintjére.

Re: Az Igazság nyomában

A Skorpió ekliptikai stációján áthaladó Nap jelzi mindannyiunk számára, hogy a létezés mélységeit, titkait most jobban tudjuk érteni, sőt, érezni is. A Skorpió a titokkutatás szimbóluma. A megismert titkok birtokában már nem folytathatjuk a „régi utat”, mert a rejtett összefüggések átalakítják énünket. Átalakítják, ahogyan az embert elvarázsolja a mélységek világából kiáradó szerelem is. A régi én tehát jelképes értelemben elmúlik, meghal azért, hogy érettebb, tapasztaltabb, bölcsebb emberként folytathassuk utunkat. Ezért mondják a régi idők csillagtanítói, hogy a Skorpió az elmúlás, a halál ideje. A természetben is a csupasszá váló fák az elmúlás szimbólumaivá válnak, míg ág-karjaikkal a lényegi üzeneteket hordozó nyitott könyvre, az égboltra mutatnak.
Ne feledjük azonban, hogy csak a szükségtelenné vált dolgok múlnak el, érnek véget a Skorpió jelében. Az asztrológia keretét képező tizenkét állatövi jel tökéletesen jeleníti meg az időben átélhető körforgás stációit. A zodiákus tizenkettese mögé, a csillagok fénybirodalmába pillant az asztrozófia, magyarul a csillagbölcselet. A csillagok üzenetével teljesednek ki az asztrológiai jegyek. Ezen a héten, a Skorpió jelében vándorló Nap már az Északi Korona csillagai felé emelkedő Kígyó csillagai alatt, az „Isteni ítéletet” megjelenítő Mérleg csillagai előtt ragyog arany sugaraival. Magyarul ez azt jelenti, hogy az elmélyülés, a belső figyelem, a létezés titkaival való foglalkozás során ezen a héten már érzékeljük az embert is megteremtő égi erők „IGAZSÁGAIT”, melyek – ahogyan a kígyó emelkedik a tudás koronájához – a magasabb megértés, a teljesebb tudatosodás inspirációit erősítik bensőnkben. (részlet Paksi Zoltán nov. 7-ei hírleveléből)