Szepes Béla

Szepes Béla életrajz (1903-1986)

Szepes Béla a magyar élésport és a magyar sportkarikatúra legnagyobb hatású alkotója, többszörös magyar és angol bajnok gerelyhajításban, nagyszerű síelő, sportoktató, sportvezető, nyári és téli olimpia résztvevője, évekig a magyar atléták szövetségi kapitánya. Kiváló grafikus, könyvillusztrátor, sportújságíró, de sporttémájú kisplasztikái is ismertek nemcsak hazánkban, hanem külföldön egyaránt. Jellegzetes, lendületes karikatúráival többek között a Képes Sport, Ludas Matyi, Füles, Népsport hasábjain, és európai lapokban találkozhattunk.

Szepes Béla, eredeti nevén Strauch Béla Szepes megyében Iglón született 1903. szeptember 5-én. Régi felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Nagyapja: legid. Strauch Béla (†1903) evangélikus lelkész. Nagybátyja: id. Strauch Béla (1866–1920) főreáliskolai tanár. Édesapja, Strauch Gyula (1867-1917) az állami tanítóképző tanára volt, 1909-ben Budapestre helyezték, azóta éltek a fővárosban. Édesanyja Schmidt Izabella, felvidéken, Kassán született. Édesapja később elvált, és feleségül vette Entz Jolán tanítónő, c. igazgatót. Testvérbátyja ifj. Szepes Gyula (1899-1985), katonatiszt, szintén kiváló síelő, síoktató.

Diákkorában a Toldi Reálgimnázium tanulójaként síelt a budai hegyekben, és atletizált a MAC- pályán. 1921-ben a reáliskolai érettségi utána az Iparművészeti Iskola grafikai szakát tanulta ki. 1924 óta, mint grafikusművész sportkarikatúrákat rajzolt, sport témájú cikkeket írt a Nemzeti Sportnak, először itthonról, majd hét évig Berlinből tudósítva a lapot.

Egyszer megkérdezték tőle: „Hogyan lesz valaki karikatúra művész, húszévesen?.  - Nem lesz... – válaszolta csöndes mosollyal. – Karikaturistának születik valaki. Ezt nem lehet megtanulni. Velünk született gúnyosság szükséges hozzá: torzképet látni egy normális jelenségben, kiemelve belőle azt, amit csúfondárossá tehetünk. Gyermekkoromtól szívesen rajzoltam, és sportkarrierem kezdetén indult meg voltaképp rajzolói pályafutásom is. A versenyeken minden jeles bajnokot, világnagyságot megörökítettem; ezekből 60 év alatt szép gyűjtemény kerekedett”.
                                                                      

 

Szepes Mária Alapítvány

NBI Ezek ilyen nagyok?"; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum

Az atlétikában a gerelyhajítást kedvelte leginkább, jóllehet nem volt éppen ideális az alkata: testsúlyából 10-15 kg is hiányzott. Ennek ellenére 1924 és 1932 között hét országos gerelyhajító bajnokságot nyert. Háromszoros angol bajnok volt gerelyvetésben. (1925, 1926, 1927), az 1928-as olimpián ezüstérmes lett.

Síelőként az I. chamonix-i téli olimpia (1924) és a zakopanei északi vb résztvevője (1929); négyszeres összetett magyar síbajnok (1924, 1928, 1929, 1930); a bajnokcsapat tagja (1932); síugrásban ötszörös magyar csúcstartó. Mint sportoló beutazta egész Európát.

1926-tól 1933-ig Berlinben dolgozott újságíróként és sportkarikatúristaként olyan neves lapoknál, mint például a Berliner Illustrierte Zeitung és az Ullstein-lapok.

A harmincas években néhány filmnek forgatókönyvírója illetve rendező-asszisztense volt.

1930-ban feleségül vette Scherbach Magdolnát, aki Szepes Mária néven népszerű író lett Pöttyös Panni mesesorozatával, és felnőtteknek szóló regényeivel, ezoterikus témájú tanulmányköteteivel. Felesége árja származása miatt 1933-ban ott kellett hagyni a hitleri Németországot. 1938-ban született egyetlen gyermekük, Miklós Béla, aki hét hónapos korában elhunyt.

Hazatérése után síoktató és sportvezető a Kékesen, az IBUSZ sítúráit vezette (1933-tól). Később a Hungaria et General Travel Bureau Limited London utazási vállalat budapesti képviselője.  Újságíró, a Nemzeti Sport munkatársa (1933-41), a Magyar Atlétikai Szövetség szövetségi kapitánya (1938-41). Szövetségi kapitányként járta a középiskolákat, új tehetségeket és testnevelő tanárokat keresett. Ő kezdeményezte Iglói Mihály fiatal atlétaedző finnországi tanulmányútját. A világháborúba való belépés és a fasizálódás miatt minden tisztségéről lemondott: 1941). Az ország megszállása idején sok üldözöttet bújtatott. - Egyik alapítója a Képes Sportnak, ahol képszerkesztő volt (1941-44).

 

Az 1945-ös felszabadulás után, mint a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének tagja, újra grafikusművészként dolgozott, emellett sportkarikatúrákat készített, könyveket illusztrált. A nyári olimpiák valamennyi bajnokának portréját megörökítette. Megalakulása óta tagja a Magyar Képzőművészeti Alapnak, s mint grafikusművész sok napilapnak, hetilapnak és kiadónak munkatársa. (Ludas Matyi, Szabad Nép, Népsport, Béke és Szabadság, Népszava, Esti Hírlap, Magyar Ifjúság, Képes Sport, Jövendőnk, Labdarúgás, Magyar Vadász, Füles).

Közben sportkönyveket is illusztrált 1957-1958-ban, s két önálló sportkarikatúra gyűjteménye is megjelent. A Magyar Testnevelési és Sporthivatal „Ezüst gerely” képzőművészeti pályázatát többször megnyerte. 

1958 óta a „Budapest” Grafikai Alkotóközösségnél is dolgozott szervezőként. Mint ilyen részt vett a Magyar Szovjet B.T. Moszkvában 1959 tavaszán megrendezett nagy grafikai kiállításán is. „Férjem, Szepes Béla 1959. április 9-én érkezett haza Moszkvából. A magyar grafikai alkotóközösség kiállításának szervezője volt. Kiváló grafikusként ő nem rajzolhatott. „Szilenciálták.” Ugyanis 1956-ban főszerkesztőnek választották meg kollégái a Képes Sport szerkesztőségében, a szakmától távol álló politikai megbízott helyett.”

1965-től elsősorban sporttárgyú kisplasztikákkal foglalkozott, sportdíjakat, sportserlegeket tervezett. Ő tervezte az atlétikai Európa Kupák vándordíját (1965) és az NSZK Fair Play-díját (1972). 1972-ben, az olimpia évében Münchenben rajzait, kisplasztikáit, serlegeit kiállításon mutatta be.

„A sportrajzok nyomán készítettem első kis szobraimat; éreztem, hogy ennek a mozgásnak a dinamikája, csodálatos ívei három dimenzióba kívánkoznak. Speciális technikával, mivel az az ambíció fűtött, hogy ne egy mozdulatot vagy pozitúrát, hanem magát a mozgást öntsem formába. – A versenyeken, a húszas-harmincas években, rengeteg trófeát nyertem. Rémes kis naturális szobrocskák voltak ezek! A mozgás természetessége nélkül. Már akkor sokat törtem a fejem, hogyan lehetne valami mást? Kerényi előtt is beszéltem erről, a többi azután jött magától. S amikor nyugdíjba

mentem, már időm is lett hozzá.”

                                                    

Feleségével sokszor jártak külföldön, részben művészi tanulmányúton, részben, mint meghívott vendégek nagy sportversenyeken, világbajnokságon, Olimpiákon. Szepes Béla részt vett néhány külföldi sportkiállításon is, pl. az 1978-as brémai és Nyugat-berlini Sportkiállításon. Kisplasztikáiból kiállítása volt eddig Drezdában, Münchenben, Rotterdamban, Mainzban; a Wiesbadeni Televízió Műteremben című sorozata egyórás műsorban mutatta be az Európa-szerte ismert karikatúraművész szobrait. Montrealban egy művészeti bolt galériájában szerepelt kisplasztikái tárlatával. Itthon pedig egy Népköztársaság úti sportüzlet kirakatában, s egyszer a Stadion folyosóján, vitrinekben…”

1966-ban a Budapest Grafika nevű vállalattól ment nyugdíjba. De változatlanul dolgozott a Sportpropaganda vállalatnak és a Népsportnak, mint külső munkatárs.

1972-ben, az olimpia évében Münchenben rajzait, kisplasztikáit, serlegeit kiállításon mutatta be. Az izraeli sportolók tragédiája elleni tiltakozásként egyik szobrát emlékeztetőként München városának adta.

Szepes Béla hitvallása egy könyve előszavában: Mint olimpiai helyezett és olimpiai tudósító átéltem az olimpiai eszme legszebb értelmét: a világ ifjúságának egymást megbecsülő barátkozását. Láttam nemes vetélkedésüket a sport békés küzdőterein. Ennek az időkön átvilágító olimpiai lángnak szolgálatában nyújtom át szerény gyűjteményemet az emlékező kortársaknak és a fáklyával tovább futó ifjúságnak.”

Szepes Béla 1986. június 26-án hunyt el. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította 2002-ben.

Hagyatékát, grafikáit, sportkarikatúráit és plakátjait 1986-tól a Testnevelési és Sportmúzeum őrzi, valamint az 1996-ban bejegyzett Szepes Mária Alapítvány székhelyén is fellelhető sok Szepes Béla írás, relikvia.

 

________________________________________________________________________________________

 

Dunántúli Napló (1984. december 31.)

BAJNOK ÉS MŰVÉSZ

„Formába önteni magát a mozgást...”

     „Pécsi kiállítás készül hat évtized alkotásaiból. Látogatóban a 81 éves Szepes Bélánál.”

     „Neves karikaturista, a magyar élsport és a magyar sportújságírás egyik nesztora; évtizedeken át a magyar atléták szövetségi kapitánya. Rajzai ma is derűt, örömet sugároznak hazai és külföldi lapokban; sporttémájú kisplasztikái pedig kamara-kiállításként vándorolnak nyugati nagyvárosokban.

   Gyermekkoromban kerestem, „vadásztam” ezeket a rajzokat. Jellegzetes, karakterisztikusan elrajzolt; széles mosolyú, s a levegőben úszva repülő, fejelő, távolugró, gátfutó figurái a sport szépségét, optimizmusát hirdették a bohókás nyelvöltögetés mögött.

   Hirtelenében ez jut eszembe Szepes Béláról, akinek sokan ismerik a nevét a fiatalok közül is. És akivel a véletlen ismertetett össze. Feleségét, a jeles gyermekírót és tudományos-fantasztikus művek íróját, Szepes Máriát kerestem budapesti lakásukon. Ő mutatott be a lábadozóban is délceg tartású hajdani sportolónak, és ma is alkotó rajzművésznek, aki beszélgetésünkbe később maga is bekapcsolódott. Már akkor éreztem, egyszer külön is megkeresem. Hiszen amit tudtam, s amit pár szóból is akkor tudtam meg róla, az önmagában is szót érdemel. Hát még ami mögötte van!...

   Diákkorában a Toldi Reálgimnázium tanulójaként síel a budai hegyekben, és atletizál a MAC-pályán. 1923-ban Magyarország első síugró bajnoka. Azon a pályán, amelyet ők, maguk a versenyzők építettek. Az atlétikában a gerelyhajítást kedvelte leginkább, jóllehet nem volt éppen ideális az alkata: testsúlyából 10-15 kg is hiányzott. Mégis hét magyar és három angol bajnoki cím került a tarsolyába. Az amszterdami olimpián pedig, ezüstérmesként, nem sokkal maradt el a győztes svéd Lundkvisttól...

   Egyidejűleg sporttudósítóként és karikaturistaként is dolgozik. Elsősorban a népszerű – „zöld újságnak” becézett – Nemzeti Sportnak, ahol egészen fiatalon már belső munkatárs volt. De vajon hogyan lesz valaki karikatúra művész, húszévesen?

   - Nem lesz... – válaszolta csöndes mosollyal. – Karikaturistának születik valaki. Ezt nem lehet megtanulni. Velünk született gúnyosság szükséges hozzá: torzképet látni egy normális jelenségben, kiemelve belőle azt, amit csúfondárossá tehetünk. Úgy látszik, megvolt ez a képesség bennem. Gyermekkoromtól szívesen rajzoltam, és sportkarrierem kezdetén indult meg voltaképp rajzolói pályafutásom is. A versenyeken minden jeles bajnokot, világnagyságot megörökítettem; ezekből 60 év alatt szép gyűjtemény kerekedett...

   Néhány hazai esztendő után hét évig Berlinből tudósítja a Nemzeti Sportot. Közben négy-öt más európai lapnak is dolgozik, a többi között az Ullstein-lapoknak, s a Berliner Illustrierte Zeitungnak is. Jelen volt már az amszterdami (1928), s dolgozott még a montreali olimpián is...

   1933-ban tér haza Berlinből. Síoktató a Kékesen, sportvezető és újságíró. A felszabadulás után a Népsportnak és számos más lapnak is rajzol. Egyik alapítója a Képes Sportnak, ahol évekig a lap képszerkesztője. Szövetségi kapitányként Iglóit Finnországba küldi, hogy tanulmányozza az ottani közép- és hosszútávfutók fölkészítési módszereit. Ez a „nyugati devizás” út később Iharosnál és Társainál kamatozott bőségesen. Pályáját a Budapesti Grafika rajzolójaként folytatta, innen ment nyugdíjba. Ekkortájt már erősen foglalkoztatta az önkifejezés egy másik műfaja: a kisplasztika. 

   - A sportrajzok nyomán készítettem első kis szobraimat, éreztem, hogy ennek a mozgásnak a dinamikája, csodálatos ívei három dimenzióba kívánkoznak. Kerényi Jenő biztatására azután újabbakat is csináltam. Vagyis 60 éves fejjel „megbolondultam”, s azóta sporttémájú szobrokat készítek. Speciális technikával, mivel az az ambíció fűtött, hogy ne egy mozdulatot vagy pozitúrát, hanem magát a mozgást öntsem formába. Ehhez kellett mindenekelőtt a drót, hogy a mozdulat, a mozgás erővonalát megtartsa. Erre került rá a gipszanyag, amit figurává faragtam.

   - Hobbinak tekinti?...

   - Nem. A szobrászatban művészi ambíció vezet.

   - De hogyan jött rá? Hogyan kezdődött?

  - A versenyeken, a húszas-harmincas években, rengeteg trófeát nyertem. Rémes kis naturális szobrocskák voltak ezek! – a mozgás természetessége nélkül. Már akkor sokat törtem a fejem, hogyan lehetne valami mást?... Kerényi előtt is beszéltem erről, a többi azután jött magától. S amikor nyugdíjba mentem, már időm is lett hozzá...

   Kisplasztikáiból kiállítása volt eddig Drezdában, Münchenben, Rotterdamban, Mainzban; a Wiesbadeni Televízió Műteremben című sorozata egyórás műsorban mutatta be az Európa-szerte ismert karikatúraművész szobrait. Montrealban egy művészeti bolt kiállító galériájában szerepelt kisplasztikai tárlatával. Itthon pedig egy Népköztársaság úti sportüzlet kirakatában, s egyszer a Stadion folyosóján, vitrinekben...

   Örömmel zárom írásomat azzal a bejelentéssel, hogy a magyar élsportolók és a magyar sportújságírók egyik nesztora köszönettel elfogadta Pécs városmeghívását. 
Januárban Szepes Béla rajzaiból, plakátjaiból és kisplasztikáiból gyűjteményes kiállítás nyílik Pécsett; valamelyik belvárosi kiállítóhelyen.”

Wallinaer Endre

________________________________________________________________________________

 

 

Szepes Béla sporteredményei:

1928-ban az amszterdami nyári olimpián gerelyhajításban 65,26 m-rel a 2. helyezett. 1925-től 1931-ig hétszeres m. gerelyhajító bajnok. 1925-ben, 1926-ban, 1927-ben angolbajnok. 1927-től 1930-ig ötszörös orsz. csúcstartó, legjobb eredménye 66,70 m (1930). 1924-ben az I. chamonix-i téli olimpia, 1929-ben a zakopanei sívilágbajnokság résztvevője. 1924-ben, 1928-ban, 1929-ben, 1930-ban összetett síbajnok, 1932-ben a síugró m. bajnokcsapat tagja. Síugrásban hatszoros csúcstartó, legjobb eredménye 57 m (1927). A Magy. Atlétikai Club 22. klubbajnoka.

 

Könyvei:

Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz, Budapest, 1939

Új sí 1×1, és magasiskola, Budapest, 1941, 1942

Így győztök ti… Hét olimpia hősei, Budapest, 1957

Gólkirályok – labdaművészek. A futballvilág hősei, Budapest, 1957

Sztárparádé. Sporttörténelmi arcképcsarnok, Budapest, 1985 (szöveg: Peterdi Pál)

Publikációi:

Nemzeti Sport (1933–43), A Társaság (1926), Utazás és Sport Revü (Bp.,
1926), Sporthírlap (1933–39), Délibáb (1933), Tükör (1934), Pesti Posta (1944), Ludas
Matyi (1947–68), Népsport (1947–71), Szabad Száj (1947), Sport (1948), Népsport (1948–
49), Szabadság (1948), Naptár (1950), Szabad Ifjúság (1952–54), Képes Sport (1954–
56), Világ Ifjúság (1954), Vas Népe (1957), Tiszavidék (1957), Pajtás (1957–66), Magyar
Ifjúság (1957–68), Füles (1957–84), Labdarúgás (1957), Képes Újság (1960–62), Csúzli
(1960), Füles Évkönyv (1962–81), Labdarúgás (1968), MTK (1968), Ifjúsági Magazin
(1968), Képes Sport (1968–78), VB. Magazin (1978), Humor OB. (1978), Ludas Matyi
(1968–71), Labdarúgás (1969), Ludas Matyi Magazin (1970–71), Humor Olimpia (1979),
Humor OB. (1978), Élet és Irodalom (1989). Szignó: Szepes, Sz.

 

 

Könyvillusztrációi: 

Kárpátaljai síkalauz. Ill. Balassa Ferenccel. (Országjárás 2. Bp., 1939)
Új sí 1x1 és magasiskola. Ill. Sz. B. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942)
Ábrai Zsigmond–Tabák Endre: A labdarúgó játékvezetés iskolája. Sz. B. rajzaival, a lesábrákat és a térképet Gyulai Gyula rajzolta. (A Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete kiadványa. Bp., 1948)
Turi András: Gergő megfizet. Sportregény. Ill. Sz. B. (Bp., 1951)
Bertényi György: Majd ha fagy… Téli sportok. Ill. Sz. B. (Sportágakat népszerűsítő kiadványok. 13. Bp., 1952)
A Népstadion megnyitó ünnepségének gyakorlatai. Összeáll. Sós István. Ill. Sz. B. Melléklet: a Népstadion megnyitó ünnepélye gyakorlatainak zenéje. (Bp., 1953)
Tabák Endre: Játékvezetők könyve. Ill. Sz. B., a műszaki ábrákat készítette Gyulai Gyula. (Bp., 1953; 2. jav. kiad. 1954)
Az évszázad mérkőzése: 6:3. Szepesi György és Lukács László elmondja a londoni győzelem történetét. Ill. Sz. B. (Bp., 1953; angol, francia, orosz és német nyelven is; 2–3. kiad. 1954)
Földes Éva: Az úszás mesterei. Ill. Sz. B. (Bp., 1954)
25 sportoló elmondja. Riportok. Szerk. Lukács László és Szepesi György. Ill. Sz. B. (A Magyarok Világszövetsége kiadványa. Bp., 1954; angol, francia, orosz és német nyelven is)
Csanádi Árpád: Labdarúgás. I–III. köt. Főisk. tankönyv. Ill. Sz. B. (Bp., 1955–1962)
Földessy János: Olimpiai kislexikon. Ill. Sz. B. 24 táblával. (Bp., 1956)
A melbourne-i olimpia. Szerk. Pásztor Lajos, Szebenyi Sándor, a képeket szerk. és a kötetet ill. Sz. B. Fotó: Rajki Béla. (Bp., 1957)
Magyarok Melbourne-ben. Riportkönyv. Ill. Sz. B. (Bp., 1957)
Kerezsi Endre: Vidám reggeli torna. Ill. Sz. B. (Bp., 1957)
Rajki Béla: Water-polo. – A vízilabdajáték. Szakkönyv angol nyelven. 13 táblával. Ill. Sz. B. (London, 1958; németül: Das Wasserballspiel. 1959; oroszul: Vodnoje polo. 1960)
Pető Béla: Horgász különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Ladányi Gedeon: Kerékpáros különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Pető Béla: Úszás különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Szepesi György: Római riport. Riport a XVII. római nyári olimpiai játékokról. Ill. Sz. B. (Bp., 1961)
Eddzünk korszerűen! Szerk. Kutas István. Ill. Sz. B. (Népsport Kiskönyvtár. Bp., 1962)
Peterdi Pál–Szántó György–Szombathy István: A sport csillagai. Ill. Sz. B. (Népsport Kiskönyvtár. Bp., 1963)
Az olimpiák története. Olümpiától Mexikóig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (Bp., 1968)
Skrzypek, Eugeniusz: 500 kérdés–felelet a sport világából. A magyar kiadást szerk. és kieg. Takács László, ford. Mihály Béla, ill. Sz. B., Kallus László és Vincze Dénes. (Bp., 1968)
Vízilabdázás. 1970. Összeáll. Rajki Béla, a rajzokat Sz. B. készítette. (Verseny- és játékszabályok. Bp., 1971)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Münchenig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1972)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Montrealig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1976)
Idősebbek is elkezdhetik… Tévétorna. Szerk. Gyulai István. Sajdik Ferenc és Sz. B. rajzaival. (Bp., 1977)
Rajki Béla: Úszástanítás, úszástanulás. 13 táblával. Ill. Sz. B. (Bp., 1977; angolul: Teaching to Swim Learning to Swim. 1980)
Wasserball in Bild und Text. Wurfarten und Regeln. Ill. Sz. B. (Bockenen, 1978)
Peterdi Pál: Olimpiai ABC. Endrődi István, Sz. B. és Tasi István rajzaival. (Bp., 1979)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Moszkváig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (4. jav. és bőv. kiad. Bp., 1980)
Petri Sándor: A szurkoló kézikönyve. (Bp., 1986)
Kő András: A Grosics. 1–től 1-ig. Sz. B. korabeli rajzaival. (Bp., 2007)

                                                                                                          (http://www.nevpont.hu/view/11408 Kozák Péter szerző 2015)

 

 

Irodalom :

Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)

SYPOSS Z.: Ez a szép játék, Budapest, 1974

Zoltán: Ez a szép játék. Arcok a magyar sport történetéből. (Bp., 1976)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
KOZÁK P.: Tollal, gerellyel, síléccel, Atlétika, 1994.

Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. I–III. köt. (Bp., 1999–2001)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós (Bp., 2001)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008). 

 

 

Hivatkozások:

http://www.nevpont.hu/view/11408 Kozák Péter szerző 2015

Dunántúli Napló (1984. december 31.) BAJNOK ÉS MŰVÉSZ, Wallinaer Endre szerző

http://ludasmatyikarikaturistai.blog.hu/2010/04/21/szepes_strauch_bela

hg.hu/cikkek/alkotók/14598-szepes-béla-a legsportosabb karikaturista, 2012. augusztus 9.

hg.hu Blog. 2012.08.09 13:28

Szepes Mária  - Emberek és jelmezek

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14952.htm

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kortars-magyar-muveszeti/ch32s57.html

Szepes Mária Alapítvány

 

 

Wallinaer Endre

https://canadian-pharm365.com/buy-meridia

Kapcsolat

  •  

    Levelezési címünk

    Budapest, 1026 Júlia utca 13.

  •  

    Alapítványunk telefonszáma:

    +36 30 990 76 07

  •  

    Email címünk

    info@szepesmariaalapitvany.hu

  •  

    Facebook

    facebook.com/szepesmaria

Ajánljuk: