Természetgyógyász Magazin 2007. októberi szám

SZEPES MÁRIA, AZ EOTÉRIA NAGYASSZONYA 1908-2007

Vásáry Tamás, Tunyogi Henrietta, Novák András, Natre Pintér Katalin, Navago Vágó Éva, Kertész Kata, Barkó Judit

Vásáry Tamás, Tunyogi Henrietta, Novák András, Natre Pintér Katalin, Navago Vágó Éva, Kertész Kata, Barkó Judit

„Már vártalak, tudtam, hogy jönni fogsz....." Ezekkel a szavakkal fogadta Szepes Mária Völcsei Juditot első találkozásukkor. Nincsenek véletlenek, de hogy mi okból kerültek kapcsolatba egymással, Judit még nem sejtette.
A megoldásra, a találkozásaik, az életében előforduló jelentős véletlenek, és megfejtésre váró álmai vezették rá.
Ezután már „csak" annyi lett a dolga, hogy elkezdje kitaposni azt az ösvényt, ami számára kijelöltetett, bár maga sem sejtette, hogy ez az út ennyire rögös és szerteágazó, de a feladat nagyszerűsége elég erőt és lelkesedést ad Juditnak, hogy lépésről lépésre teljesítse feladatát.

A Szepes Mária Alapítvány gondozásában megjelent Szabó István, "Az Igazság nyomában" című könyvében, saját élettapasztalatának szűrőjén át ered az Igazság nyomába. Az út nem kevesebb, mint önmagunkat keresni, és helyünket a világban.

„Párját ritkító egyszeri jelenség: nem sok van belőle a világon. Csodatevésnek is nevezhetnénk, amit művel, de egyszerűbb, ha cselekvő szeretetnek mondjuk"

Szepes Mária – Nemere István

Beszélgetés a 100. születésnap előtt

Megjelent: 2007 Édesvíz Kiadó

E rendhagyó kötet által két kiforrott személyiség, két meghatározó ember párbeszédének lehetünk tanúi, akik mindketten egyéni véleménnyel rendelkeznek a világegyetem történéseiről, s egymást kérdezgetve, egymás gondolataira reflektálva engednek bepillantást különleges látásmódjukba.

 

A könyv stílusának köszönhetően úgy érezzük, mintha mellettük ülnénk, mintha mi is részesei lehetnénk a beszélgetésnek, s ők olyan kendőzetlenül mondják el gondolataikat, ami csak szűk körben elképzelhető.

 

Nemere István sokirányú kérdései lehetővé teszik, hogy Szepes Mária világlátása a maga teljességében bontakozzon ki előttünk, ahogyan eddig még nem volt lehetőségünk megtapasztalni. Szó esik a dimenzióváltás valóságáról és lehetőségeiről, a tudat teremtő erejéről, amellyel megalkotjuk hétköznapjainkat és saját, személyes csodáinkat, a Da Vinci-kódról, az ezotéria és a vallás illetve a régebben ellenfeleknek tartott spiritualitás és tudomány kapcsolatáról.

A kötet mindenkinek tud újat mondani, hozzátenni valamit saját gondolatvilágához. Érdemes hát megismerni az ezotéria nagyasszonyának összetéveszthetetlenül egyedi látásmódját és fontos gondolatait, amelyek egy olyan színes személyiség kérdései, hozzászólásai és felvetései nyomán rajzolódnak ki, mint Nemere István.

 

Előszó helyett: (részlet)

 

… A gondolkodó ember nem ismeri az „unatkozom” szót. Mária sem unatkozott soha – mondhatnám: egyik eddigi életében sem. A szellem nem ismeri a pihenést, s néha úgy tűnt, hogy a test sem. Még most is, amikor ott ül velünk szemben, szinte táncol. Ültében is mozog, mutogat, gesztikulál, egy-egy apró, de nagyon jellemző mozdulattal kis és nagy világokat tár fel a figyelmes vendég előtt.

És ami nagyon megkapó: a humánum árad belőle akkor is, ha nem mondja ki. A beszélgetésekben néha a témával látszólag éppen összefüggéstelenül bukkannak fel a szavak: „Szeretlek benneteket” vagy „Én nagyon szeretem az embereket”. De ezek ott és akkor, majd itt, e lapokon, nem szólamok. Nem szépíteni akarnak valamit, valakit. Máriából ez egyszerűen és természetesen jön, árad, mert ez része a lelkének, egész létezésének. Ő tényleg szeret bennünket, és talán kora, sok jó és rossz tapasztalata okán joggal mondhatja: túl van már mindenen. Gondoljunk csak bele: amikor e sorokat írom, a naptár napokon belül 2007-et mutat. December 14-én voltunk nála, hogy felköszöntsük születésnapja alkalmából. Be kellett osztani a gratulálókat, megszervezni, ki mikor jöjjön, ne legyenek egyszerre sokan, ne fárasszák ki. Napok alatt vendégek százai fordultak meg nála, híresek és majdnem ismeretlenek, mindenki – aki tiszteli, aki közel férkőzhet hozzá akár csak egy kézszorítás, ölelés erejéig – felkereste őt. És attól a naptól fogva Mária elkezdte a kilencvenkilencedik (!) életévét. Olvashatják majd, mennyi minden történt vele – bár életének a fele sem kerülhet szóba, hisz az önmagában több kötetet töltene meg…

Nemere István

Mi ad erőt az embernek kilencvennyolc évesen? Ezt is megkérdeztük az „ezotéria nagyasszonyától”, Szepes Máriától, aki a mai napig lángol és alkot, és akinek a közelében lenni leírhatatlan élményt jelent. Olyan, mintha megpihennénk egy oázisban a sivatag közepén, és az arcunkat friss vízben tisztára mosva új lendülettel és hittel vágnánk neki az újabb küzdelemnek

ZÖLD ÚJSÁG 2005. júliusi szám

Kilencvenhatodik születésnapján köszöntöttük lapunk decemberi számában. Akkor jeles személyiségek méltatták, akik ismerik, ismerhetik ezt a törékenynek tűnő, de hatalmas szellemi energiával bíró kedves, kortalan jelenséget, akit Szepes Máriának hívnak...

Őszinte beszélgetés egy eretnek tanítóval élet(ek)ről és halál(ok)ról, erotikáról és erkölcsről, jelen világunk örömeiről, bajairól, az útvesztőről meg a Vízöntő koráról.